Az emberi szervezet legfőbb alkotóeleme a víz.

Ennek a folyadéknak is van mérhető pH értéke. Fontos rá odafigyelni, mivel a szervezet pH semleges vagy enyhén lúgos környezetben tud a legoptimálisabban működni. A sport, alakformálás-testépítés nagy vízveszteséggel és rengeteg kalória bevitellel járó életformát követel meg az egészségmegőrzés és a várt eredmény elérése érdekében. A sportolók táplálkozásában az átlagemberekénél nagyobb arányban vannak jelen a fehérjeforrásként szolgáló ételek, mint például a fehér és a vörös húsok. Egészségünk és sporteredményeink miatt érdemes, tehát elgondolkodni rendben van-e sav-bázis egyensúlyunk?

Szervezetünk akkor működik a legideálisabban, ha testfolyadékunkban enyhén lúgos állapot van, azaz a pH érték 7 és 8 között van. Amennyiben szervezetünk el van savasodva, akkor előbb-utóbb megbomlik az egyensúly, és számos létfontosságú enzim nem tudja feladatát maradéktalanul elvégezni. Szervezetünk védekezik ez ellen, minden létező tartalékát próbálja beveti a savak megkötésére, de bizonyos idő után ezek a tartalékok kimerülnek. Ekkor jelennek meg a savasodás tünetei, a betegségek. Talán ez az az időpont amiről Dodi barátom, mosollyal a szája szélén valahogy így szokott nyilatkozni:

- 30 fölött már nincs egészség, csak tünetmentes nap!

A legtöbb ember általában ekkor figyel fel a problémákra, hiszen ekkor érzékelik, hogy valami nincs rendben, mert egyre többször vagyunk betegek, fáradtak. Ez alól számomra nem meglepő módon kivétel a profi sportolók, testépítők legtöbbje, hiszen ők abból élnek, hogy, figyelik testük minden apró jelét, és ennek megfelelően táplálkoznak, eddzenek és pihennek. Ezért képesek akkora teljesítményre, és ezért is érnek el olyan kimagasló eredményeket.

Na de mi a helyzet azokkal, akik még nem léptek rá erre az ösvényre?

Nekik szól igazából ez a cikk. Meg kell, hogy tanuljunk odafigyelni testünk minden apró jelére mind az edzőteremben, mind a táplálkozás és pihenés-regenerálódás során is.
Étkezésünk során számtalan sav keletkezik, amelyeket szervezetünk a kiválasztás és légzés (oxidáció) során bont le és közömbösíti. A problémák akkor alakulnak ki, amikor a stresszes életvitel vagy a helytelen táplálkozás miatt felgyülemlenek a savak, amik túlsúlyba kerülnek a lúgokkal szemben. Egy ilyen savas állapotot a szervezet már nem biztos, hogy képes közömbösíteni. Ebben a helyzetben a pH egyensúly felborul. Ekkor már jelentkezhetnek enyhébb tünetek, mint a reflux (gyomorégés, savtúltengés) vagy például a kóros fáradékonyság. Ez persze fakadhat vashiányból is, ami pedig abból, hogy mondjuk nem hidratáltuk megfelelően a szervezetünket, magyarul nem iszunk eleget, nem pörög úgy az anyagcsere így a testünkben lévő, nem megfelelő pH értékű vízmennyiségben nem oldódik és szívódik fel a vas teljes egészében. Ilyen összefüggései vannak a sejtszintű (oxidatív) stressznek, a savasodásnak és a betegségek kialakulásának.

A sejtbiológiai kutatások szerint (Dr. Robert Young) a létrejött betegségek kialakulása erre a sejtszinten kezdődő savas állapotra vezethető vissza.
Nem másról van szó, mint arról, hogy testünk sejtekből épül fel, és ha sejtszinten nem működnek megfelelően az alapvető funkciók (tápanyagok szállítása, vitaminok-ásványok felszívódása stb. a több ezer éves genetikailag kódolt program szerint) akkor létrejönnek a működésükben módosult sejtek, amelyek elkülönülve a szervezettől egy másfajta működésbe kezdenek bele. Ezeket a sejtcsoportokat hívjuk hívjuk daganatoknak, rákos sejteknek.

Ezekből a mondatokból azt hiszem már érezhető a sav-bázis egyensúly fontossága.

Az általánosan megfigyelhető kezdeti tünetek-betegségek a felborult anyagcsere (elhízás vagy kóros soványság) és a rendszeres fáradság érzet. Ezek már olyan szervezetünk által küldött jelek, amelyekre már a saját egészségünk érdekében kénytelenek vagyunk odafigyelni és változtatni.

A következő sorokban leírom néhány betegség, és a savas közeg összefüggéseit.

Túlsúly, elhízás esetén, a testünkön lerakódott zsír elsősorban elsavasodás következménye. A test zsírsejtekben köti meg és tárolja el a termelt savakat, ezzel óvja szerveinket, hogy a savak ne marják az egyéb szerveinket. A több zsír valójában nem más, mint a test reakciója és figyelmeztetése egy túlsavasodott állapotra. Amennyiben helyes étrendre, életmódra térünk át, szervezetünk közömbösíteni tudja a savakat. Ekkor már nem lesz szükség az elraktározott zsírokra, ezért szervezetünk automatikusan megszabadul tőle, ergo idővel lefogyunk.

Emésztési zavarok, kóros fáradtság esetén a savas testközegben termelődő méreganyagok csökkentik a fehérjék, ásványi anyagok és a vitaminok felszívódását. A bevitt tápanyagaink egy része nem szívódik fel, így szervezetünk nem tudja a bevitt tápanyagokat hasznosítani, ezért fáradtnak gyengének érezzük magunkat. Fáradtnak, mert emésztőrendszerünk eredmény nélkül, de dolgozik, a lényeges nyomelemek nem szívódnak fel, ami megmarad, azt pedig szervezetünk elraktározza, így egy idő után elhízottak leszünk.

A bőrbetegségek, kiütések esetén is arról van szó, hogy szervezetünk a savak egy részétől a bőrön keresztül szabadul meg. A túlzott savtermelés miatt szervezetünk, az átlagosnál több savat fog bőrön keresztül eltávolítani. Ezeket sokszor bőrkiütések és bőrelváltozások formájában lesz kénytelen kiüríteni.

Magyarországon a szív és érrendszeri betegségek az előkelő első helyet foglalják el a betegségek toplistáján. Ennek kialakulását előzi meg a magas koleszterin szint. A koleszterin nem másért rakódik le az érfalakra, mert ez is a szervezet egyik figyelmeztető eszköze.

Aki rendszeresen sportol annak érfalai rugalmasak, hiszen a mozgás következtében rendszeresen meg van pumpálva érhálózata. A magas koleszterinszintű ember esetében arról van szó, hogy a szervezet meg szeretné őrizni az érfal rugalmasságát, amit a koleszterin érfalra pakolásával ér el. Ez nem más, mint egy tökéletes védekező mechanizmus (ideig-óráig) és egy óriási figyelmeztetés nekünk.

Szervezetünk figyelmeztet: Mozogj, ember! Használd a tested, pumpáld érhálózatod, pörgesd anyagcserédet, ne hagyd elmeszesedni csigolyáidat, mert különben egy leszel a szomorú statisztikai adatok közül.

Ne feledjük! Mi még ugyanabban a testben élünk, mint amikor lemásztunk a fáról, és egész nap mozogtunk egységet alkotva a természettel.
Szükségünk van a helyes táplálkozásra és mozgásra. Ez lételemünk!

Néhány savasító tápanyagforrásunk:

- húsok, emésztésük során húgysav termelődik
- cukor és finomlisztből készült tésztafélék, amelyek ecetsavat termelnek
- sajtok és a tartósított felvágottak, mert salétromsavat termelnek
- kávé, tea, amik csersavban gazdagok
- szénsavas italok, tipikusan a kóla: szénsavasak
- bor, mert nagy mennyiségben kénsavvá alakul

Segítségképp lúgosító ételek:

- bármely zöldség
- tönkölybúza
- szója és származékai
- tej
- tökmag, mandula, egyéb olajos magvak
- fűszerek, mint a hagyma, fokhagyma, piros-paprika, cayenne bors, gyömbér.

Életünk során tehát alapvető, hogy sejtjeink a több ezer éves genetikai programunk szerint működjenek. Ehhez próbáltam segítséget nyújtani és megerősíteni mindenkit abban, hogy megfelelő életmóddal egy jobb, minőségibb életvitelt tudunk kialakítani magunknak, amelynek nélkülözhetetlen alap eleme saját magunk megismerése, a helyes táplálkozás és a sport!

BB